A 21. században a bölcsészet- és társadalomtudományok körében is egyre gyakrabban bukkan fel a szó: „digitális.” Sokan idegenkedéssel fogadják, míg mások számára a kutatás és emlékezés eddig ismeretlen lehetőségeit nyitja meg. 2022. június 26–27-én Szegeden és Budapesten rendezték meg a „Holokausztemlékezet a 21. században – Az emlékezetpolitika digitális módjai” című nemzetközi konferenciát, mely éppen ezt a témát járta körül.
Hálás vagyok, amiért lehetőséget kaptam én is, hogy beszámoljak tapasztalataimról, melyet „Digitális eszközök a roma holokauszt történeteinek oktatásában” című előadásomban foglaltam össze. Mi volt a kiindulási pontom? „Kutatási terepem,” egyben a munkahelyem, egy romatelepi tanoda, ahol napi szinten áltagosan 25 gyerek fordul meg. Saját magukat cigányként határozzák meg, de nagyon korlátozott ismereteik vannak a roma kultúra sokszínűségéről, a romák múltjáról. Ugyanakkor napi szinten megtapasztalják azokat a diszkriminatív gyakorlatokat, melyek a romákkal szemben egyéni és strukturális szinten is jelen vannak a hazai társadalomban. Ebben a helyzetben döntöttem úgy, hogy érdemes lehet az identitásuk erősítése érdekében foglalkozni a holokauszt történeteivel.
A nemzetközi roma mozgalom kezdetektől fogva kiemelt témaként kezelte a holokauszt roma áldozatainak ügyét, ami így a nemzetalkotási törekvéseknek is egyik fontos elemévé vált. Már az első, 1971-es roma világkongresszuson bizottságot állítottak fel a háborús bűnök és kárpótlások ügyének rendezésére. A 3. roma világkongresszus (1981) fő témája a holokauszt roma áldozatainak rehabilitálása volt. 1990-ben, a 4. roma világkongresszuson is még az áldozatok kárpótlása az egyik legfontosabb, központi kérdés. Bernáth Gábor is megállapítja, hogy „Úgy tűnik, e szimbolikus közös történeti referenciapontra mindezidáig egyedül a roma holocaust (Pharrajimos, Porrajmos) volt alkalmas.” Mi ennek az oka? Miért tett szert ilyen kiemelt jelentőségre éppen ez a tragikus történelmi eseménysor? Slawomir Kapralski a következő tényezőkben látja ennek magyarázatát: 1, valamennyi roma csoportnak elfogadható, fontos történet, 2. mások által nem kétségbe vonható, 3. magyarázatot adhat a jelenre a hosszú távú diszkriminációval összefüggésben. Így a téma egyszerre rezonál az általam tapasztalt lokális igényekkel és a nemzetközi roma mozgalom identitáspolitikai törekvéseivel.
Mik voltak a digitális módszerek, megközelítési módok mellett szóló legfőbb érvek? Egy laptop és egy projektor elegendő eszköznek bizonyult a foglalkozások megtartásához. A könyvekkel szemben eleve vonzóbbnak és érdekesebbnek tűnt a gyerekek számára ez a fajta megközelítés. A képek, szövegek, videók, zenék között pár kattintással lehetett váltani, így a figyelmüket újabb és újabb, egymástól eltérő impulzusokkal könnyebb volt fenntartani. Jobban lehetett az aktív együttműködést és passzív befogadást igénylő szakaszokat kontrollálni. Az íráskészsége legtöbbjüknek kifejezetten gyenge, így az, hogy nem kellett jegyzetelni, feladatlapot kitölteni, hosszabb szöveget megfogalmazni szintén tetszett nekik. Az online tartalmak akár otthonról is elérhetőek, így akit jobban érdekelt a téma, szeretett volna még alaposabban elmerülni benne, a link birtokában ezt könnyedén megtehette. Az alábbi digitálisan elérhető anyagok, felületek egyik jellemző, közös vonása, hogy különös hangsúlyt kapnak az egyéni sorsok, narratívák. A holokauszt roma áldozatainak személyes történetei sokkal nagyobb hatással voltak a gyerekekre, mint a politika- vagy eseménytörténeti információk. A húsvér emberek, hozzájuk hasonló romák szenvedéseinek megismerése mély érzelmi reakciót váltott ki sokukból, melyre még napok múlva is reflektáltak.
Számomra az alábbi négy digitális emlékezeti projekt jelentette a legnagyobb segítséget a korlátozottan elérhető lehetőségek közül:
1. Az európai romák és szintik sorsa a holokauszt idején
https://www.romasintigenocide.eu/magyar/home
Egy nemzetközi projekt eredményeként jött létre a gyűjtemény, mely online és offline használatra is alkalmas. Az anyagok elérhetőek magyar nyelven is, a nagyobb tematikus egységeket 1 oldalas pdf-ekre tagolt alfejezetek alkotják. Mivel nem kifejezetten magyar, hanem összeurópai anyagot mutat be a honlap, segít a gyerekek látóterét bővíteni. Gyakori probléma, hogy ők maguk is egyfajta gondolati gettóban élnek, amiben az ambícióik, terveik, mobilitásuk határait a romatelep utcái jelentik.
2. Szintik és romák
Izgalmas digitális kiállítás, mely szintén nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Kilenc gyermek történetén keresztül mutatják be a népirtást. A nagypolitikai törekvéseknek és konfliktusoknak leginkább kiszolgáltatott csoport, a gyerekek narratívái még karakterisztikusabban mutatják meg a náci Németország kegyetlen természetét. A tanodába járó általános iskolás korú fiatalok bele tudnak helyezkedni a hozzájuk hasonló korú gyerekek helyzetébe és könnyebben vonódnak be érzelmileg az ő történeteikbe.
3. RomArchive
https://www.romarchive.eu/en/voices-of-the-victims/
A RomArchive oldalán elérhető „Voices of the Victims” digitális kollekció több, mint egyetlen segédlet. Szöveges összefoglalók, archív anyagok, audiovizuális tartalmak találhatok a honlapon 20 országra vonatkozóan – sajnos nem magyar nyelven. Ha megismerkedtünk az oldal szerkezetével és vállaljuk a fordítással járó többletmunkát, jól tudja támogatni az anyag a téma feldolgozását.
4. „Racial Diagnosis: Gypsy.” The Nazi genocide of the Sinti and Roma and the long struggle for recognition
https://www.sintiundroma.org/en/
Mintaértékű digitális projekt, mely a romák és szintik megkülönböztetésének és kirekesztésének évszázadait mutatja be. A korai sztereotipikus ábrázolásoktól a holokauszt roma áldozatainak narratíváin keresztül a 2008/2009-es magyarországi roma gyilkosságokig egy fájdalmakkal teli múlt egyes állomásait veszi sorra transznacionális keretek között.
Előadásom, ahogy arra korábban utaltam, ugyan kapcsolódik mind a nemzetközi roma identitáspolitikai törekvésekhez, mind a korszerű kutatási módszerekhez, de egy nagyon konkrét, gyakorlati igény felől, a felhasználó oldaláról közelít a témához. Köszönöm a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget kaptam ezt a perspektívát, egyúttal a holokauszt során meggyilkolt és a ma velünk élő romák narratíváit is megjeleníteni.
A bejegyzés szerzője:
Leichter Lilla
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Irodalomtudományi Doktori Iskola
Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Doktori Program
About the Author
